HOGYAN MŰKÖDIK A SPoT? 

A félelemi reakciók felülírására már számos módszert – mint például a különböző meditációk, relaxációs technikák, stb. – tanulmányoztak és használtak több-kevesebb sikerrel napjainkig. Például a buddhista technikában a fájdalom vagy a stressz kezelésére nem az elmenekülést, hanem a szembenézést alkalmazzák. Ehhez hasonló az úgynevezett elárasztó technika, melyet Goethe saját pánikbetegségének leküzdése céljából fejlesztett ki, melyet aztán a pszichoanalitika is átvett. A SPoT technika lényege a félelemmel való szembesülés, és annak felidézése, hogy semmi rossz nem történik, aminek tudatosulása kioltja a kondicionált félelmi választ. Egyes kutatások szerint a tudatalatti képekben gondolkodik és a képekhez, eseményekhez kapcsolódnak a szavak, mint egy absztrakt kódrendszer. Ez azt feltételezi, hogy személyenként eltérő lehet ez a kódrendszer, az egyes szavakhoz, fogalmakhoz, eseményekhez társított mentális képektől és azok érzelmi színezetétől függően. A SPoT, azaz Stabil Pont Technológia a félelem okának feltárásakor és felülírásakor az egyén saját kódrendszerében kialakult mentális képekkel szembesíti az alanyt, azaz a fent leírt módszerek és kutatási eredmények ötvözete adja a SPoT működésének alapjait.

Ha egy pontra mereven nézünk, akkor ez egy meditatív-szerű állapotot hoz létre. A SPoT során az alanynak mindig egy stabil pontra kell néznie (esetünkben ez a tréner két szeme) és stabilan egyenes háttal kell ülnie, miközben kezei a két térdén nyugszanak. A tréner célja és feladata kizökkenteni az alanyt a stabil nézés állapotából szavakkal, arcmimikával, gesztusokkal. Kitérésnek minősül, ha az alany szeme kitekint a fix pontból, megmozdul a keze, a lába, elmosolyodik, stb. Nem csak a szem tér ki a fix pontból, hanem a test is reagál a képek aktiválásakor, pl. elnevetés, álmosodás, megrezdülés. Ekkor újra indul a fixálás. Az alany újra a tréner két szemébe néz folyamatosan, stabilan ül, és a tréner megint kizökkenti szavakkal, arcmimikával az alanyt. Ezt addig ismétli a tréner (általában számos alkalom kell hozzá, átlagban 1-1,5 óra alkalmakként), míg meg nem szűnik egy reakció, azaz egészen addig, míg az alanyt már nem lehet kizökkenteni a stabil fixált szemnézésből és a mozdulatlan ülésből. Ekkor gyakorlatilag a tudatalatti szembe mer nézni a múlt – tréner által indukált – adott eseményével, a hozzá kapcsolt érzelmek pedig leválnak, felülíródnak, kioltódnak. Ennek idegrendszeri folyamata jól modellezhető és magyarázható a neuroepigenetika legújabb eredményeivel. Természetesen a különféle állapotokat, félelmeket más-más módon (különböző szavak, mimika, technika) lehet felszínre hozni, tudatosítani, felülírni.

Ez így egyszerűnek hangzik, ami tulajdonképpen igaz is, a feladat súlya azonban a tréneren van, hogy érzelemmentesen ki tudja futtatni a végéig az általa előidézett és bekapcsolt stresszes helyzetet, míg az teljes feldolgozásra nem kerül az alany számára. A tréner abban is szakértő, hogy mikor mit kell ingerelni a leggyorsabb teljes javulás érdekében. A traumák megszüntetése csak az egyik, bár nagyon fontos szempont a SPoT során. A másik jelentős előny, hogy azok a területek, melyeket a fájdalmas stresszes helyzetek emlékképei elfoglaltak, egyrészt felszabadulnak, másrészt, az ott található adatokat, tapasztalatokat az ingerlés tudatosítja és mindennek következtében újabb, eddig még fel nem ismert összefüggéseket illeszt össze az alany tudatában. A stresszhatás kezelése, annak feldolgozása növeli az érzelmi intelligenciát (EQ), az adatok előhúzása, rendszerbe illesztése pedig az IQ-t, logikai készséget.

A SPoT tréning gyakorlatilag egy-egy jól irányzott szálkahúzáshoz hasonlítható, azaz a felgyülemlett problémáinkat, félelmeinket egy-egy „virtuális szálkának” foghatjuk fel. Ebben az analógiában gondolkodva, ha a sérült területet bebugyolálnánk, hogy ne érződjön a szálka, ideiglenesen jó érzést idézhetünk elő, ugyanakkor a fájdalom forrását, magát a szálkát nem szüntetnénk meg. A szálka eltávolításához lendület, gyorsaság és kitartás kell. A terület regenerációja, gyógyulása csak a szálka eltávolítása után indulhat be. A traumák, múltban elszenvedett stresszes helyzetek hatásának esetében ugyanígy van. Amikor bekerül a virtuális szálka, az gyors és alig érezni. Mikor már bent van, akkor pedig, ha nem mozgunk, nem is fáj, viszont abban a pillanatban, ahogy megmozdulunk, azaz ahhoz hasonló helyzetbe kerülünk, ami a szálkát okozta, máris érezhető annak kellemetlen hatása. Ilyenkor, ha egyáltalán a két helyzet közötti összefüggés tudatosul és elkezdjük magunknak kihúzni, az borzasztóan fáj, ezért legtöbbször egy ponton abba hagyjuk, és így ott is marad.

A SPoT szálkaként kezeli a tudatos és tudattalanul elszenvedett traumákat, melyek az ember teljes szervezetének harmonikus működését, következtetési rendszerét zavarják össze.

Először is, stresszt okozó sérelmek kerülnek be a reakciórendszerembe. Logikusan, ha lett volna védelmem, akkor nem hagytak volna maradandó nyomot ezen traumák. Tehát, ha nem alakultak ki a védelmi pontjaim, akkor az idegrendszerem elkezdi bebugyolálni a trauma emlékképét, ami addig nem is fog fájni, amíg nincs hasonlónak megélt stresszes helyzetem. Azonban, amint hasonló helyzet kezd kialakulni, mint amikor a sérelem ért, akkor lekapcsolódik a nyugodt elemzés képessége és azonnal aktiválódik az ösztönös védelmi rendszer az idegrendszeremben azzal a szándékkal, hogy megóvjon a korábbihoz hasonló fájdalomtól. Az ösztönös viselkedésnek nem része az elemezés, így a helyzet elkerülésére vagy abból való menekülésre sarkall. Következtetésképp, amennyiben hasonlít egy helyzet a korábban megélt eseményhez, be tud kapcsolni az ösztönös védelmi reakcióm, még akkor is, ha    .csak hasonló a helyzet, és nem ugyanaz.

Például:
Ha megharapott egy kutya, mert nem figyeltem oda és nem tudtam elég gyorsan kitérni a harapása elől, akkor onnantól kezdve már képes leszek csupán a kutya ugatását meghallva is összerezzenni. Az idegrendszerem ilyenkor ösztönös elkerülési módba kapcsol, és utasít, hogy meneküljek azonnal! Tehát, annak érdekében, hogy többé ne okozzon gondot a kutyaugatás vagy akár egy kutya ásításának a látványa, a forrás stresszhelyzetet kell megszüntetni, azaz a virtuális szálkát kihúzni. Ezek a berögzült stresszes reakciók okozhatnak figyelemzavart, kimerültséget és akár betegségeket is.

……………                       

……………….(ez a kutya éppen harapásra készül)                                     (ez a kutya pedig csupán ásít)